„Tessék-tessék, jó portéka, egynek sincsen maradéka…” Ilyen és ehhez hasonló kikiáltókkal csalogatták vásárlóikat, hagyományőrző műsorukban a nagycsoportosok. Az idén első alkalommal került megrendezésre hagyományteremtő szándékkal a Mihály-napi vásár, mely az őszi népi hagyományok közül kiemelkedő jelentőségű. Szent Mihály napja régen a gazdasági év fordulópontja volt, befejeződtek a szabadban a mezőgazdasági munkák, az állatokat a legelőkről beterelték, elszámoltatták a béreseket. E naptól megkezdődött a „kisfarsang” ideje, mely Katalin napig tartott. A nagycsoportosokkal Gabó néni vállalta a vásári hagyományok megjelenítését egy rövid dramatikus előadással, melynek végén a gyerekeknek lehetőségük volt 3 Garasért portékákat vásárolni. Izgatottan sorakoztak az asztalokhoz kicsik és nagyok, hogy a vásárfiákat (kukoricababa, csiga, tobozbagoly) beszerezzék. A vásári sokadalom válogathatott a kézműves termékekből is és a Büfében megkóstolhatták a finomabbnál finomabb süteményeket. Az igazi vásárok hangulatát idézte a vattacukor, melyet egy édesapa ajánlott fel. A délelőtt második felében a Kákics együttes húzta a talpalávalót, ahol az édesapák is vidáman ropták a táncot, nyakukban a kicsikkel. Az esemény sikeressége a szülőknek is köszönhető, hiszen a Büfé finomságait ők készítették, és munkájukkal emelték a rendezvény színvonalát.