Napsugaras őszi reggel indultunk el, izgatottan a szőlőhegyre, hogy a szüretelés rejtelmeivel ismerkedjünk. A hosszú utat a legkisebbek nem gyalogosan tették meg, őket Józsi bácsi buszoztatta. Melinda néni és István bácsi voltak a vendéglátóink, akik mosolyogva és örömmel kísértek végig minket a szőlősorok között. Egy rövidke időre gyermekzsivajtól lett hangos a környék, és az utca kutyái sem hagyták ugatás nélkül a látottakat. A látogatásunk során felcsendült néhány őszi ének, és közös verseléssel örvendeztettük meg vendéglátóinkat. A rövidke kirándulásról apró „kincsekkel”, több kosárnyi gyümölccsel érkeztünk vissza az óvodába, ahol már palacsinta illat fogadott minket. Az udvaron kedve szerint fogyaszthatott mindenki a kakaós, lekváros finomságokból, majd szemügyre vettük a daráló és préselő gépeket, a gyümölcsökkel megterített asztalokat. A felcsendülő muzsikára együtt ropta a táncot kicsi és nagy, majd a dolgos kezek felváltva tekerték a darálót, figyelték a must csorgását. Természetesen az édes nedű kóstolása sem maradhatott el, és a vidám program emlékeivel térhettek délután haza a gyermekek.

By